Kitűzés

A kitűzés a tervrajz átmásolása valódi méretben a  terepre. A kitűzés célja az épület részeinek, pontos nagyságának és helyének rögzítése. Az építkezés megkezdése előtt nem lehet az épület minden részét, részletét kitűzni. Oka az, hogy a különböző részfolyamatok egymásra épülnek. Mindig a sorra kerülő épületszerkezetet tűzzük ki. A folyamat mindig vissza-visszatérő tevékenység az építkezés során.

Először az alapot, majd a teherhordó falakat tűzzük ki. Azt követi a födém, utána a tetőszerkezet, lépcső, válaszfalak stb.

A kitűzést vízszintes és függőleges síkon végezzük. A vízszintes síkon az alaprajz szerint az épület alapját, falait és azok jellemző körvonalait mérjük ki. Függőleges síkon a metszetek alapján készítjük el a magassági kitűzést. Először a szintvonal magasságát határozzuk meg, amely általában a végleges padlóvonal felett 1 m magasan van (pvf=padlóvonal feletti magasság). Ez a kiinduló pont a következő épületszerkezetek magasságának megállapításához. (pl. födém felső síkja, emeleti magasság, tető gerinc magassága, stb.)

Földmunka

Az épületek állékonysága függ a talajviszonykotól, az alapozás módja pedig az építmény alatt lévő talaj minőségétől.

A talajok alapanyaga lehet szerves és szervetlen.  A szerves talajt minden esetben el kell távolítani, mert azok hajlamosak a jelentős térfogatváltozásra. Ilyen pl. a tőzeg, szerves iszap, szerves agyag.

A szervetlen talajok különböző ásványokból állnak, sokféle kőzetekből származó kisebb-nagyobb málott szemcsék.

  • kavics: 2 mm-nél nagyobb átmérőjű
  • homok: 0,1-2 mm nagyságú szemcsék
  • homokliszt: szárazon liszt finomságú, nedvesen sodorható
  • iszap: szárazon szilárd és puha
  • agyag: száraz állapotban szilárd; sovány agyag törhető, a kövér agyag szárazon nagyon kemény, de nedvesen gyúrható, alakítható

A földmunkák a humusz leszedésével kezdődnek, 20-40 cm vastagságban. Ezt célszerű külön tárolni a későbbi tereprendezéshez, hogy tiszta, felhasználható legyen.

föld kiemelése történhet kézi. illetve gépi erővel. A kézi kiemelés alkalmazása kis mennyiségeknél, olyan helyeken, ahol géppel nem lehet hozzáférni, valamint géppel végzett földmunkák kiigazításakor.

gépi földmunkákat nagy méretű építményeknél alkalmazzuk. Pl. pincetömb kiemelése, alapárok kiásása árokásó géppel.

Az alapárok, pincetömb kiemelése függőleges partfalakkal készíthető. Lazább talajoknál a partoldal beszakadásának elkerülése érdekében dúcolást alkalmazunk.

A földpart közelébe ne tegyünk építőanyagot, se kifejtett földet a partfal beszakadásának veszélye miatt.

földvisszatöltéseket (pincefal mögé, alapok közé) 10-15 cm-es rétegekben, tömörítve készítjük. Minden feltöltés idővel ülepedik, ezért a tömörítést körültekintően végezzük. A tömörítés leghatékonyabb módja, ha gépi döngölőbékát vagy lap vibrátort használunk.

Alapozási munkák

Az alapoknak két fő csoportja van: a sík alapok és a mély alapok. A családi házak többsége a sík alapok csoportjába tartozó sávalapozási eljárással készül.

A sávalapokat összefüggő falak és sűrűn elhelyezkedő pillérek alá tervezik. Az alap készülhet téglából, kőből, betonból. Napjainkban betonból és kőbetonból készülnek. A kőbeton alapoknál 25-30 cm átmérőjű köveket használnak, így kevesebb beton szükséges az alapozáshoz. A köveket legalább 5 cm beton fogja körül és szilárdságának nagyobbnak kell lennie, mint a beton végleges teherbírása.

fagyhatár betartása nagyon fontos, mert későbbiekben az épület teherbírása és tartóssága múlhat rajta. A fagy által okozott mozgások következtében megrepedhet a falszerkezet, és nehezen javítható roncsolódások jöhetnek létre, amely az épület élettartamát, állagát jelentősen ronthatják. A fagyhatár Magyarországon a talaj szintje alatt ~80cm, ezért az alapokat minimálisan 1m mélységig készítsük el.

Az alapok méretét a terveknek megfelelően kell készíteni, mivel a talaj teherbírása alapján lettek méretezve.

Falazás

A már meglévő betonalapon mérjük ki a főfalak pontos helyét, hosszúságát, a sarkokat. Az első sor a kitűző téglasor, amelyet a sarkok kitűzésével kezdünk. A saroktéglák elhelyezése után falazózsinór mellett tegyük ki az első sort 1cm vastagságú falazóhabarcsba. Az első sor elkészülte után már felmérhetjük a további falcsatlakozásokat, valamint a nyílások tengelyméretét és szélességét.

A következő lépés a magassági kitűzés. Meghatározzuk a végleges fal magasságát és ez alapján kiszámoljuk, hogy hány téglasorra lesz szükség.

A FALAZÁS MENETE

1. sarkok kiépítése, téglakötések kialakítása
2. sarokpontoknál kifeszített falazó zsinór mellett sorok kirakása
3. falcsatlakozások kialakítása csorbázattal
4. nyílások képzése mellvéd magasságának elérése után
5. áthidalók elhelyezése a nyílások felett
6. sormagasság folyamatos ellenőrzése, téglasorok vízszintben tartása
7. az utolsó sorba ép, egész téglákat tegyünk.

A falazással egyenletesen haladjunk körbe állványmagasságig (első szint 1,2m majd a második szint 2m).

Ne feledkezzünk meg a talajnedvesség elleni szigetelésről. Most még csak közvetlenül az első sor alá helyezzük, úgy hogy a falon belüli oldalon legalább 15-20cm-rel szélesebb legyen.

Gépészet

Az épületgépészet feladata, hogy biztosítsa az épület használói számára a komfortérzetet, ivóvizet, a keletkező szennyvíz elvezetését, a megfelelő hőmérsékletet, a megfelelő minőségű és paraméterű levegőt.

Az épületgépészet nagy általánosságban az épületeken belüli csőhálózatokkal azok szerelvényeivel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozik.

Az épületgépészet több részből tevődik össze:

  • fűtéstechnika
  • vízellátás, csatornázás
  • gázellátás – (égéstermék-elvezetés)
  • légtechnika, szellőzés
  • klímatechnika
  • Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló

Egyéb épületgépészeti szerelés:

  • felvonó, mozgólépcső, mozgójárda
  • automata- és forgóajtó
  • irányjelző világító sáv
  • központi porszívórendszer
  • hő-, hang- vagy rezgésszigetelés

Hideg burkolás

A burkoló munkák megkezdésének feltétele: a gépészeti alapszerelések (vízvezeték, fűtés, villany alapszerelés,stb.), valamint a belső vakolat, gipszkarton álmennyezetek elkészítése.

A  burkolandó felülettel szembeni követelmény, hogy kellően egyenes, függőleges és vízszintes szilárd felület legyen, ezen kívül száraznak és pormentesnek kell lennie.

A burkolás menete:

1. Alapozás

Szükség esetén (pl. fürdőszoba, zuhanytálca, fürdőkád körül) kenhető fólia szigetelés a fal átnedvesedésének elkerülése érdekében készítünk.

2. Oldalfal csempézése

Kitűzéssel kezdjük. Az első csempesort vízszintbe állítjuk, majd a falsarkok függőlegességét ellenőrizve kezdjük el a csempézést úgy, hogy előtte kimérjük, milyen méretűre jön ki a vízszintes sor végén az utolsó csempe.
Gyakran előfordulhat, a helység méretéből adódóan, a sarokcsempe túl keskeny lesz. Ennek elkerülése érdekében az első sor kitűzésénél a fal közepétől elindulva a sarkok felé haladunk, így egyforma nagyságú lesz a sarkoknál a csempe.

3. Padlóburkolat készítése (járólap)

Az alapfelület előkészítését követően kitűzéssel kezdjük a munkát. Egyik lehetősége, hogy az ajtó irányából leginkább látható fallal párhuzamosan egész lappal indítjuk el a burkolást. Ezt inkább kisebb helységeknél alkalmazzuk.

Meleg burkolás

A melegpadló burkolatok az építkezés befejező szakasza. Alkalmazhatóságuk korlátozott, mivel elsősorban alacsony páratartalmú, nedvességű, kopásnak kitett  helyiségekben készíthetőek. A legelterjedtebb melegpadló burkolatok:

  • parketta
  • hajópadló
  • szőnyegpadló
  • PVC ( hideg, fél-meleg burkolat)

Parketta

Az egyik legrégebbi típus a csaphornyos parketta, amelyet régi épületeknél vakpadlóra fektettek- mára a korszerűbb ragasztott lerakási módot alkalmazzuk. A csaphornyos parkettát kiszorította a táblás szalag- és mozaikparketta. Az utóbbiak egyes fajtái gyári csiszolással, lakkozással kerülnek értékesítésre. A korszerű ragasztók lehetővé teszik a különböző hanggátló alátétlemezek elhelyezést is.

A parketták anyagai:

  • tölgy
  • bükk
  • cser
  • kőris
  • akác

Az alappal szemben támasztott követelmény:

  • sima, egyenes beton
  • száraz és pormentes

Ragasztott parketta elkészítésének menete:

  • portalanítás (porszívóval)
  • szegélylécek ragasztása (a ragasztó vastagsága 2-3mm) a falak mentén, tágulási hézag (min. 15mm)
  • kezdősor kitűzése
  • ragasztó felhúzása fogas glettvassal (2-3mm vastagságban)
  • parketta elhelyezése
  • csiszolás
  • lakkozás

Festés, mázolás, tapétázás

Falfestés

A falak festéséről sokan azt hiszik, hogy egyszerű munka, csak a kiválasztott színt kell megvenni és indulhat is a móka. Ez nagyrészt a televíziós hirdetéseknek is köszönhető, ezért többször találkozhat az ember olyan „festő mesterrel”, aki sok kellemetlenséget okozhat a megrendelőnek.

A festés előkészületei:

  • A fal megvizsgálása: Minden esetben első lépésként szükséges a fal állapotának felmérése, hogy megtudhassuk alkalmas e a meglévő felület az új festék felvitelére.
  • A régi festékréteg eltávolítása: Szükség szerint a meglévő réteget el kell távolítani, le kell kaparni vagy le kell áztatni.
  • Vakolat javítása: Előfordulhat, hogy a vakolat nagyobb részeken levált. Itt javítani kell a felületet.
  • Glettelés készítése, javítása: Ha a fal felülete teljesen egyenletes, akkor nincs szükség a glettelés javítására. Új épületeknél gletteléssel lehet elérni a megfelelő fogadó felületet.
  • Felület csiszolása
  • Új épület esetén az első 3 lépésre nincs szükség. Glettelés és csiszolás után készíthetjük a kiragasztásokat ott, ahol nem szeretnénk a felületet festeni.
  • Felület alapozása
  • Festés készítése a szükséges rétegben.

Falfesték fajták:

  • Diszperziós falfesték: A diszperziós falfesték a legelterjedtebb, ugyanis ezt a legkönnyebb használni, és az ára is kedvező. Számos előnye közül az egyik, hogy szinte bármilyen felületre, vagy korábbi festésre felvihető. Filmszerű bevonatot képez a falon, és igen gyakran egyetlen réteg is elegendő a fedéshez. Hátránya azonban, hogy párafékező hatású, több rétegben akár párazáróvá is válhat.
  • Mészfesték: Régebben szinte mindenki mészfestéket használt. Olcsó, szagtalanító, fertőtlenítő hatású, viszonylag egyszerű vele dolgozni és környezetbarát megoldás. Hátránya, hogy több réteget kell felvinni ahhoz, hogy megfelelően fedje a felületet, és a többi festékhez képest gyakrabban kell javítani, újrafesteni.
  • Szilikátfesték: Ez a fajta azonban majdnem minden kritériumnak megfelel, amit elvárhatunk egy festéktől. Remekül fed, páradiffúziója kiváló, ugyanakkor a nedvességet nem engedi bejutni a falba, és kiválóan ellenáll a környezeti hatásoknak. A régebben diszperzióval festett falra viszont nem alkalmas, arra diszperziós szilikátfestéket kell használni.
  • Szilikonfesték: A legújabb kutatások terméke, amely rendelkezik mindazokkal az előnyökkel, amelyekkel társai, csupán egyetlen hátránya van, az pedig a meglehetősen magas ár.

Tapétázás

A tapétázás első és egyik legfontosabb pontja az Ön igényeinek megfelelő tapéta kiválasztása, és a fogadó felület kialakítása. A választásnál figyelembe kell venni az adott lakás méretét, stílusát, formáját. A színek megfelelő kombinálásával, nem csak a belső terek hangulatát tudjuk alakítani, hanem a térérzetünket is befolyásolhatjuk.

Egyes tapéta típusok:

  • könnyű tapéta
  • középnehéz tapéta
  • nehéz tapéta
  • fűrészporos
  • üvegszálas
  • gyapjú

Tapétázás menete:

  • Igényeinknek megfelelő tapéta kiválasztása (javasoljuk, hogy a szükséges mennyiségnél 10-15 %-kal többet vásároljanak meg)
  • Régi tapéta eltávolítása
  • Felület előkészítése: por, repedés, olaj, zsír, szennyeződés- és penészmentes legyen.
  • Ragasztó bekeverése, előkészítése
  • Falfelület alapozása (hígabbra kevert ragasztóval)
  • Tapétázás készítése

Mázolás

A mázolás célja az asztalos- és fémszerkezeteket érő külső hatások elleni védelem. Ilyen hatások a nedvesség, vegyi és mechanikai hatások, az időjárás. A mázolási munkák készítése  eltér, attól függően, hogy milyen anyagú szerkezetet kell bevonni (fa-, fém-, falfelületek).

Fém felület mázolása

A mázolás megkezdése előtt a felületet elő kell készíteni. A rozsdát, olaj és zsírszennyeződéseket kémiai vagy mechanikai úton el kell távolítani. A teljes száradást követően tudjuk elkezdeni a rozsda gátló alapmázolást.

  •  rozsda eltávolítása kémiai vagy mechanikai úton
  •  porolás és szennyeződések eltávolítása
  •  rozsda gátló alapmázolást
  •  szükség szerint tapaszolás
  •  alapmázolás
  •  csiszolás, porolás
  •  második mázolás

Fa felületek mázolása

A fa száraz, pormentes legyen. Nedves fára mázolni tilos! A szerkezet sérülés és repedésmentes legyen.

A mázolás készítése:
Első nap: • régi, laza festékréteg eltávolítása,

• csiszolás, portalanítás

• olajtapaszolás, sérülések javítása

• első mázolás

A mázolás utolsó szakasza a zománc felület elkészítése. A második mázolás száradását követően ismét átcsiszoljuk és portalanítjuk a felületet. Az ajtólapok és ablakszárnyak zománcozását oldalanként készítjük és fektetve tároljuk száradásuk végéig.

Zománcozás készítése:
Második nap: • csiszolás, portalanítás

• tokok zománcozása

• ajtólapok, ablakszárnyak egyik oldal zománcozása,

Harmadik nap: • ajtólapok, ablakszárnyak másik oldal zománcozása
Negyedik nap: • ajtólapok, ablakszárnyak tokra helyezése, kilincsek és címek felszerelése

Színtelen, áttetsző fényezések, lazúrfestés

A fa természetes megjelenését teszi lehetővé, és ez által látható marad a fa erezete. Kellemes hangulatot teremthetünk belső és külső térben egyaránt.

Bevonat készítése:

  • csiszolás, porolás
  • alapozás (lenolajkencés beeresztés)
  • csiszolás, porolás
  • első bevonat készítése
  • csiszolás, porolás
  • második bevonat készítése

Épületasztalos munkák

Az épületasztalos ajtókat, ablakokat, lépcsőket, padlóburkolatokat, beépített bútorokat, falburkolatokat és egyéb épületasztalos ipari termékeket készít.

A gyártás mellett feladatai közé tartozik a külső helyszíni beépítési, szerelési munkák, az épületasztalos ipari szerkezetek elhelyezése és rögzítése, szerelvények, vasalatok felszerelése és beállítása. A szerkezetek kialakítása és összeépítése során a különböző szerkezeti kötéseket alkalmazza, mint például az ollós csapozások, sarokkötések, fészkes és átmenő vésett csapozások, lapolások, idegencsapos kötések, fecskefarkú fogazások.

Tevékenységi köre a termék előállításához szükséges eszközök és anyagok beszerzésén át a gyártási műveletek, kapcsolódó adminisztrációk, valamint a befejező feladatok elvégzéséig terjed. Munkája magában foglalja a kézi és a gépi technológiák alkalmazását, valamint a hagyományos és a modern technológiák használatát.

Ács, állványozás, tetőfedés

Az ácsmunkálatok az épületek tetőszerkezetének kialakításából, és felépítéséből állnak. Ezek mellett az ács feladatkörébe tartozik az állványzat kialakítása és felépítése is egyben. Fontos feladatuk még, a megfelelő minőségű faszerkezetek kialakítása és felépítése, a tetőhéjazat elkészítése (cserép, lemez, pala, zsindely stb.) valamint egyéb fából készült épületelemek kivitelezése.

Az ács munkája, hogy a tető szerkezetét kialakítsa illetve átalakítása, a régi tetőszerkezetet felújítsa, tetőteret építsen be, tetőtéri szobákat alakítson ki.

Tető felújítás: Az épület szerkezetét módosítás nem érinti. A lényege, hogy a régi elemeket újra cseréljük.

  • A meglévő szerkezet megtartása, tisztítása
  • A héjazat leszedése
  • A sérült, korhadt elemek cseréje
  • Új héjazat készítés

Tető átalakítás: Az épület tetőterének beépítésekor, vagy épület bővítésekor, szükséges a tetőszerkezet módosítása.

Miért érdemes a tetőteret beépíteni?

  • új lakóterületet hozhatunk létre
  • növelhetjük életterünket
  • nem kell új házba költözni, mert egy tetőtérben több helyiség is kialakíthatóvá válik
  • praktikus, és gyorsan kivitelezhető
  • formában korlátlan lehetőséget nyújt

ÁCSSZERKEZET KÉSZÍTÉS

Az ácsszerkezet a tető alapja. Masszív, erős szerkezetnek kell lennie, a megrendelő igényeit és a statikai szempontokat egyaránt szem előtt tartva. Ácsszerkezeteinket fűrészelt anyagból készítjük, melyeket a fatelepen mártási technológiával kezelnek. Ezzel tartják távol a rovarokat, és sokkal kevésbé lesz éghető a szerkezet. Munkáink során a legkorszerűbb tetőfedő eszközökkel dolgozunk, melyek az ácsszerkezet kiépítésében játszanak fontos szerepet, hogy munkánk teljesen pontos legyen.

Alap tetőformák:

  • A nyeregtető: az egyik legelterjedtebb típus. Számos előnye többek között az egyszerű megépítése, gazdaságos, és kevésbé munkaigényes kivitel. A hiba,  beázás lehetősége minimális.
  • Félnyeregtető: többnyire már meglévő magasabb falhoz, tűzfalhoz hozzáépített épületek fedél szerkezete. A félnyeregtető két oromfalból, egy tűzfalból és egy tetősíkból áll. Elkészítése gazdaságosan megoldható, nem túl munkaigényes.
  • A kontytető: négy azonos hajlásszögű tetősíkból áll. A síkok a gerincnél és az élgerincnél metszik egymást. Az ereszvonal egy magasságban fut körbe az épületen. Elkészítése kevésbé gazdaságos, és munkaigényes.
  • A csonka kontytető: végei oromfalakkal van lezárva és a konty az ereszvonalnál magasabban kezdődik. Ez a tetőtípus a nyeregtetőhöz hasonlóan gazdaságosan elkészíthető, azonban a kontyok kialakítása időigényesebb helyszíni szabást igényel.
  • A sátortető: élgerincei egy csúcsban futnak össze, és négy háromszög alakú tetősíkból áll. Az ereszvonal egy magasságban fut körbe épületen. Az 1960-1970-es években volt nagyon divatos tetőforma. Rendkívül gazdaságtalan és munkaigényes az elkészítése, tetőtér beépítése kedvezőtlen.
  • A manzárdtető: A szerkezeti kialakítása ideális a padlástér beépítésére, elkészítése rendkívül munkaigényes.

TETŐFEDÉS – TETŐFELÚJÍTÁS

A tetőfedés egy tág fogalom, hiszen több fajta tető van, és mindegyikhez más és más tetőfedési módszert kell használni. A tető elsődleges feladata az, hogy a tőle elvárt módon működjön, nem elég ha esztétikailag szép, mert mindez hiába ha a tető nem stabil, beázik stb. A tetőfedés egy komplett, jól megtervezett, strukturált munkát jelent. Lehetőleg a gyártók által előírt vonalakat kell követni, persze figyelembe véve az ügyfél kritériumait is. A tető megfelelő működését a szakszerűen beépített tetőfedő anyagok határozzák meg (többek között).  Fontos a megfelelő szigetelési technika kiválasztása, vízelvezetés, ereszcsatorna rendszer megfelelő kialakítása, az ácsmunka, bádogos munka, tetőablakok szigetelése stb. Mivel nagyon sok fajta tető van, nem lehet általános szabályt állítani a tetőfedés menetére, mert a különböző tető fajták más és más fedési módszert igényelnek.

Tetőfedő anyagok:

A fedés anyagát és fajtáját jelentős mértékben befolyásolja a fedélszék által meghatározott tetősíkok lejtése. A sokféle fedélszékrendszer közül mindig ki lehet választani a hasznosításnak, az épület jellegének leginkább megfelelőt, vagy ha úgy tetszik, a leggazdaságosabb megoldást. Azt, hogy mi kerül a tetőre, természetesen számos körülmény, elsősorban a tulajdonos anyagi háttere, igényessége, no meg a tervező leleményessége határozza meg.

BÁDOGOS MUNKÁK

A bádogos munkáknak, a megfelelő bádogozásnak kiemelkedően fontos szerepe van az épület vízelvezetésében. A beázások elkerülése érdekében csak szakemberekkel szabad az épület bádogozását elvégezni. A bádogosok munkája nagyban függ a tetőfedők, ácsok munkájától is.

  • ablakpárkányok készítése
  • függő és fekvő ereszcsatorna készítés
  • lefolyók készítése
  • kéményszegélyek készítése
  • falszegélyek készítése
  • vápák kivitelezése
  • orom és ereszszegélyek készítése
  • hajlatbádogok kialakítása

Generálkivitelezés

Generálkivitelező cégünk leveszi az Ön válláról az építkezés terheit a tervezéstől kezdve az utolsó fázisig, vagyis az alaptól a tetőig!

Tehát a generálkivitelező feladata magában foglal minden tevékenységet, amely felmerül építkezés, lakásfelújítás alkalmával:

  • elkészíti az árajánlatot,
  • szerződést köt a megrendelővel,
  • elkészíti a terveket,
  • beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket,
  • elvégzi a szükséges tereprendezést,
  • gondoskodik az alapanyagok beszerzéséről,
  • felépíti a házat alaptól kéményig,
  • elvégzi a lakásfelújítás valamennyi munkafázisát,
  • elintézi a használatba vételhez szükséges engedélyeztetéseket.

MIÉRT ÉRDEMES GENERÁLKIVITELEZŐ CÉGET MEGBÍZNI HÁZÉPÍTÉS, LAKÁSFELÚJÍTÁS ALKALMÁVAL?

Elsősorban azért, mert Önnek az elképzelései, igényei ismertetésén, illetve a szerződés megkötésén kívül semmi más dolga nincs! Ön nem fog idegeskedni, nem fogja az építkezést stresszben tölteni, nem teszi ki családját kellemetlenségeknek.

Egy szolgáltatókkal, hatóságokkal történő levelezés, ügyintézés néha éveknek tűnik számunkra: végeláthatatlan igazolás-beszerzési folyamatok tömkelege, cégről cégre, irodáról irodára küldözgetés, sok-sok óra várakozás. Ezek a kellemetlenségek halmozottan fordulnak elő akkor, ha nem vagyunk tisztában az ügyintézés menetével, kihez, hova, mikor, milyen papírokkal, igazolásokkal, tervekkel menjünk, milyen illetékek befizetése szükséges.

Ezzel szemben egy generálkivitelező cég mindennapjai egész évben az építőiparban zajlanak, így tisztában vannak valamennyi törvényi előírással, szabályozással, az engedélyeztetések folyamatával. Napi szintű információval rendelkeznek a minőségbiztonsági előírások tartalmával, azok változásával. A felmerülő ügyintézések terhét leveszik az Ön válláról, ezáltal sok-sok időt, bosszúságot és kiadást spórolhat meg önmagának, mivel sok esetben telefon-, útiköltség- és postaköltséggel jár az ügyintézés, nem beszélve arról az elvesztegetett időről, amit addig munkában vagy családjával hasznosan eltölthet.

Építőmesteri munkák

  • Helyszíni beton és vasbeton munkák
  • Előre gyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése
  • Falazás és egyéb kőműves munkák
  • Fém és könnyű épületszerkezetek szerelése
  • Ácsmunka
  • Vakolás és rabicolás
  • Kémény, – füstgáz rendszerek építése
  • Cserépkályhák
  • Szárazépítés

Gipszkartonozás, falazás

A szárazépítés nagy előnye a gyors, tiszta munka,bármilyen forma kialakítható,  a szerkezet önsúlya kicsi, valamint, hogy nincs az épületbe plusz bevitt úgynevezett technológiai nedvesség. Ezzel elkerülhetővé válhat a falak penészedési problémája, amely a nedves technológia alkalmazásával kialakulhat a nem megfelelően szellőztethető részeken. Ezek túlnyomórészt a hőhidak és/vagy az épületszerkezetekbe a túl gyors építés során bevitt rengeteg víz (beton, habarcs, vakolat) miatt alakulnak ki.

Gipszkarton fajták:

  • Normál
  • Impregnált: (zöld színű) használhatjuk vizes, vagy nagy páraterhelésnek kitett helységekben
  • Tűzgátló: tetőtér-beépítése során, illetve kémények elburkolásához használható
  • Hajlítható: íves szerkezetek kialakításánál használható

VÁLASZFAL GIPSZKARTONOZÁS

Új ház vásárlása esetén, könnyedén változtatható az épület belső elosztása a gipszkarton válaszfalak segítségével. A gipszkarton válaszfalak gyorsan, egyszerűen kivitelezhetők, és több előnye mellett, az épületgépészethez tartozó villany, víz, gáz és fűtéscsövek is könnyedén elvezethetők benne.

ÁLMENNYEZET GIPSZKARTONOZÁS

Régi épületek egyenetlen, sokszor megereszkedett, vakolt, meszelt, nádazott mennyezeteit, melyeknek nincsen egy egyenes élük sem, valamint hullik róluk a vakolat, bontás nélkül átalakíthatja a gipszkarton álmennyezet építésével. Újépítésű házaknál is nagy könnyebbséget jelentenek a gipszkarton mennyezetek. Megkönnyítik a villanyvezetékek és egyéb csövek elvezetését, valamint elrejtését.

ELŐTÉTFAL GIPSZKARTONOZÁS

Ha falai rossz állapotban vannak, görbék, hasuk van, nincs derékszög sehol, gipszkarton előtétfal elkészítésével, bontás nélkül érheti el az egyenletes felületet. Elkészítése hasonlít a válaszfal kialakításához.

SZÁRAZVAKOLAT GIPSZKARTONOZÁS

Ha ugyan egyenes falai vannak, de nem akar vakolással foglalkozni, válassza a gipszkarton szárazvakolatot. A megfelelő ragasztó segítségével felragaszthatjuk a gipszkartont a falunkra. Pár helyen rögzíthetjük gipszkartonunkat beütős tiplikkel is a falhoz.

A VAKOLAT RENDELTETÉSE

Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. Cégünk a gyári minőségi tanúsítvánnyal rendelkező, ellenőrzött minőségű zsákos anyagot ajánlja bedolgozásra.

Vakolat lehet céljától függően:

  • Külső
  • Belső
  • Durva
  • Finom

Ahhoz hogy a vakolás minősége megfelelő legyen, minden esetben meg kell vizsgálni a fal szerkezetét. Más módszert kell alkalmazni egy modern égetett kerámia téglafalnál, mint egy vályogfalnál.

A megfelelő minőségű vakolat eléréséhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

  • a fogadó felület jó teherbíró legyen
  • a fogadó felület jó nedvszívó képességű legyen
  • az aljzat fagy-, por-, sókivirágzás és laza részektől mentes legyen

Sok esetben nehéz minden kritériumnak megfelelni, ilyenkor mindenképpen vakolaterősítő hálót kell alkalmazni a falon. Használata indokolt két különböző szerkezetű anyag találkozásánál is, hogy a vakolt felülete ne repedjen meg.

A vakolás megkezdése előtt a már beépített nyílászárókat, villanyszerelési és gépészeti berendezéseket, szerelvényeket be kell fóliázni, hogy felületüket megóvjuk az esetleges fröccsenésektől.

A felület megfelelő tapadásának elérése érdekében, a poros felületet le kell kötni. Ezt előfröcsköléssel tudjuk megoldani.

  • zsákos kész anyag (gúzoló)
  • helyszínen kevert anyag (cement, homok és víz keveréke)

Az így kapott híg anyagnak köszönhetően a még esetleg poros felületet lekötjük, illetve a felület nedvszívása egyenletessé válik.

Lényeges az is, hogy a fröcskölés a lehető legteljesebb mértékben befedje a falat, így tölti be a legjobban a funkcióját. Felhordás után a kötési időket érdemes figyelembe venni, zsákos anyagok esetén ez általában 24 óra, természetesen ezt a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja.

A fröcskölés után vezetősávokat kell készíteni, olyan távolságban, hogy azt alumínium léccel le tudjuk húzni. A sávok célja, hogy ezek adják meg a habarcs függőleges síkját.

A vezető sávok készítését az alábbiak szerint végezzük:

  • 15-20 cm szélességben az anyag felhordása a fal teljes magasságában.
  • A sávok függőbe állítása alumínium léccel
  • A felesleg lehúzása alumínium léccel, vagy a hiány pótlása a függőlegesig, amíg a sík felületet el nem érjük.
  • A befejező simító vakolat réteg felhordása polisztirol simítóval

AZ UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉS

Elsőre mindenkinek az alacsonyabb fűtésszámla ugrik be, pedig a jól kivitelezett, szakszerű hőszigetelés növeli a lakás komfortérzetét, arról nem is beszélve arról, hogy az épület élettartama is megnő. Télen a meleget bent, nyáron pedig kint kell tartani. Ezért elengedhetetlen a megfelelő hőszigetelés.

Az anyagok fajtáik szerint lehetnek:
– Szintetikus-szervetlen: Ásványgyapotok (Kőzetgyapot (Rockwool,Nobasil) Üveggyapot (Isover, Knauf-insulation, Ursa)

– Szintetikus-szerves:

Expandált Polisztirol (EPS (Austrotherm, Nikecell, Bachl) )

Extrudált Polisztirol (XPS (DOW:Syrofoam, Roofmate Floormate, BASF: Styrodur…) )

Polyurethan (PIR: (Bacl Tectapur))

– Természetes- szerves

Parafa
Farost
Kender
Nád
A hőszigetelés előnyei
Elsőre mindenkinek az alacsonyabb fűtésszámla ugrik be, pedig a jól kivitelezett, szakszerű hőszigetelés növeli a lakás komfortérzetét, arról nem is beszélve arról, hogy az épület élettartama is megnő.

Szakszerűen kiválasztott és szabályosan kivitelezett hőszigetelés esetén a fűtés költségei jelentősen csökkenhetnek.

Homlokzati hőszigetelés:
1. A falfelületek előkészítése

Új épületek esetén a polisztirol lapokat közvetlenül a tégla falazatra kell ragasztani. Érdemes azért ellenőrizni, hogy a fal egyenletesen sík-e és valóban függőleges. Amikor azonban régi épületeket látunk el homlokzati hőszigetelő rendszerrel, nagyon fontos az alapfelület biztosítása. El kell távolítani a málló vakolatot, mert csak jó minőségű, száraz vakolaton lehet hosszútávon is jó minőséget biztosítani. Az állványozás során gondoskodni kell a munkaterület és a nyílászárók teljes takarásáról.

2. A kezdőprofil rögzítése

A kezdőprofil elhelyezésénél minimum 30 cm lábazat magasság szükséges.

3. A polisztirol lapok felragasztása

A lapok ragasztása a kezdőprofiloktól indul, fektetve, tökéletesen hézagmentesen kell egymáshoz illeszteni őket. A ragasztóanyag nem kerülhet a szigetelőlapok közé. (A felhasznált ragasztó mennyisége szinte mindig több, mint ami a csomagoláson fel van tüntetve, hiszen a fal egyenetlensége nagyon sok ragasztót felvesz.)

A lábazatnál a kezdőprofil alól indítva általában 2 cm-rel vékonyabb, extrudált polisztirol lemezt használunk. Ez vékonyabb, mert a kezdőprofilon kialakított úgynevezett vízorr minimum 2 cm-rel kijjebb kell kerüljön, mint a lábazat. Csak extrudált lemez használható, mert az nem szívja fel a vizet, valamint nagyobb szilárdsága miatt jobban ellenáll a mechanikai sérüléseknek.

4. Egységes polisztrol felület kialakítása

A kész felületet az esetleges egyenetlenségek miatt össze kell csiszolni. A sarkoknál, a ragasztó száradása után szintén lehetnek kis eltérések, amik ezt a lépést indokolják.

5. Polisztirol lapok mechanikai rögzítése

Az egy m2-re eső dűbelek száma az aljzat minőségétől és az épület magasságától függ (általában 4-12 db között mozog.

6. Élvédő elhelyezése sarkoknál, nyílásoknál

Élvédőt minden sarokra és élre tenni kell, mert csak ez tudja megvédeni a sarkokat a mechanikai sérülések ellen. Nem elhagyható, mert a sarkoknál nagyon könnyen megsérülhet a hőszigetelés.

7. Üvegszövet beágyazása

Egy újabb lépés, amit csak szakszerű kivitelező tud hibátlanul végrehajtani. A fentiek szerint előkészített sík és hézagmentes felületre fogazott simítóval kell felhordani a rögzítő tapaszt. Az üvegszövetet a még nedves réteg közepébe függőleges csíkokban kell beágyazni. A hőszigetelő rendszernek szerves része az üvegszövet, nem hagyható el.

8. Alapozás

Az alapozóknak nedvszívás-kiegyenlítő és tapadás elősegítő szerepük van.

9. Színvakolat felhordása

Az utolsó művelet gyors, pontos, összeszokott munkát igényel a szakemberektől. Minden vakolatra igaz, hogy +5 °C alatt nem alkalmazhatóak, fagyban nem lehet vakolni. Nyáron pedig a napsütötte oldalon keletkezhetnek nem várt színfoltok, azonban az árnyékos oldalon lehet dolgozni.

Típusok:

zsákos vakolat
vödrös anyag

Tetőtér hőszigetelése belülről
Tetőterünk a téli és nyári hónapokban egyaránt szinte elviselhetetlen klímával rendelkezhet, ha rosszul vagy egyáltalán nem szigeteljük azt. Magastetők hőszigetelésére legalább 16-20 cm vastag hőszigetelés beépítése szükséges! Ne feledjük el, hogy a hő elsősorban felfelé igyekszik, ezért az egy négyzetméterre vetített energiaveszteség a tető irányában lesz az egyik legnagyobb.

Sajnos a régebben (30-40 éve) épült házak esetében az is előfordulhat, hogy csak egy 5cm-es (vagy semmilyen) hőszigetelést építettek be. Mivel a tetőtér a második legkomolyabb hőveszteséget okozó felület a házon (átlagosan 26%), így rengeteget spórolhatunk annak hőszigetelésével.

Minden helyzetre a leg optimálisabb szigetelést tudjuk ajánlani, az Ön és az épület igényeit figyelembe véve.

Vízszigetelés
Ön is látott már olyan épületeket, amelyek – bár már öregebbek, régimódiak, kinézetük átlagos – mégis évtizedekig tart a vakolat, nem penészednek a falai, csak mert a vízszintes sávszigetelés tökéletes?

Épületszerkezetek utólagos vízszigetelése vízhatlan vagy vízzáró szigetelést eredményez. Vízszigetelő-anyagok és vízszigetelési technológiák alkalmazásával teljes értékű szigetelést tudunk elérni. A vízzáró szigetelési anyagok és technológiák rendeltetése pusztán az, hogy mérsékeljék a víz bejutását vagy a felületen való átjutását.

Az utólagos falszigetelés megoldási lehetőségeit mindenkor meghatározza a mért nedvesség és sószennyezettség értéke, a falak anyaga, elhelyezkedése, vastagsága, meglévő szigetelések vonalvezetése, anyagminősége, a falak felületképzése és burkolása, a terület talajvízviszonyai, illetve a szárazsági követelmények.

Utólagos vízszigetelési módok:

1. Szárító szellőző vakolat:

A régi épületek nagy része vízszigetelés nélkül készült, ezért karbantartásuk és felújításuk hozzáértést és speciális anyagokat kíván. E célra szolgálnak a szárító- és felújítóvakolatok, amelyeknek megfelelően nagy pórustartalommal kell rendelkezniük, hogy a falból átkerülő sókat hosszú éveken keresztül tárolni tudják.

Minden esetben szükséges a meglévő vizes vakolat eltávolítása a felületről, téglaépület esetén a résekből szükséges a habarcs kivésése is.

A felújítás menete

Faldiagnosztikai vizsgálat végzése, részletes szakvélemény készítése a tervezők és kivitelezők részére a szükséges anyagok és munkafolyamatok felsorolásával
Károsodott vakolat leverése
A falszerkezet vízszigetelése (amennyiben lehetséges)
Újravakolás
2. Klasszikus mód:

Kent szigetelés készítése Drain rendszer beépítésével.

Pincék, szuterének, mélygarázsok, illetve bármilyen, részben, vagy teljes egészében a külső oldalról földdel érintkező falszakaszok esetében gondoskodni kell arról, hogy ezek a falak ne csak a kapilláris úton alulról felszivárgó nedvesség ellen legyenek védettek, hanem az oldalirányból érkezővel szemben is.

Erre szolgálnak a különféle, a falak felületére felvihető kent szigetelések, melyek az építőanyag pórusaiban felszívódva, az abban lévő nedvességgel reakcióba lépve, néhány centiméter vastag vízzáró réteget képeznek, így az oldalirányú nedvesség nem tud a falfelületen megjelenni.

Az épület körbeásása után lehet pótolni kívülről a falak függőleges vízszigetelését. A beépített szivárgó rendszer segítségével az időszakos talajvíz (szivárgó víz, rétegvíz, torlaszvíz), illetve a terep- és talajadottságok következtében az épület talajszint alatti határoló szerkezeteinél összegyűlt víz hidrosztatikai nyomása megszüntethető, illetve az összegyűlt víz elvezethető.

Mindig az épület és a megrendelő igényeihez igazítjuk a szakembereink tanácsát, hogy a leg optimálisabb megoldást tudjuk Önnek nyújtani!